Négy évig egy elvarázsol parkban alkottam. Nem nevezném munkának, mert ma erre a szóra mindenkinek valami rossz ugrik be. Pedig én nagyon sokáig élveztem minden egyes pillanatát az ott töltött időnek. Hol csoportot vezettem, hol személyi segítettem, hol tananyagot írtam és oktattam, hol játékokat készítettem, javítottam, hol pedig a falat dekoráltam. Fantasztikus volt a munka. Minden nap más. Minden nap új alapanyag, új technika, új tárgy születése. Na jó nem mindennap :) De ráadásul olyan lelkes, szeretettel teli csapatban lehettem, amit még 90 éves hamumamuként is emlegetni fogok az unokáimnak :)
Már az előző bejegyzésben is látható két Abilitys munkám egy-egy részlete és most jöjjön még néhány.
 |
| kicsi kocsi nagyon száguld :) |
 |
| bogaras vagyok, avagy hogy javíts ki falhibát! |
 |
a mentori szoba. kék és zöld maradék festék volt csak, a
napsugárszalag volt hivatott mosolyt csalni a szívekbe |
 |
| halló! engem kerestek? a telefon fülke verte a 4 m-t |
 |
| nálunk mindenki megfordult |
 |
ujjlabirintus. imádtam ezt készíteni. nagyon sok, pontosságot,
precizitást és türelmet igénylő munka volt vele |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése