2014. október 29., szerda

Egy tablet tok születése

Már augusztusban megvettük a tabletet, de csak e véletlen baleset hosszú betegállománya alatt jutott annyi időm, hogy elkészítsek egy olyan tokot, amire jó szívvel tekintek.
Bár a bőrös mesterség egy tanult és tanulható SZAKMA, azért megosztom a munkafolyamatokat abban a reményben, hogy esetleg olvassa néhány szakmabeli, esetleg hozzáértő műkedvelő. Másoknak pedig remélem szórakozást okoz látni, hogyan formálódik, születik egy tárgy. És íme a "tárgy"!


Minden munka úgy kezdődik, hogy méretvételezés után elkészítjük a szabásmintát,  majd megtervezzük rá a díszítést. Nagyon közel áll hozzám a szecesszió. Imádom az így díszített ablakokat, ajtókat, lámpákat, ékszereket na és a festészetet... Pont bele is futottam néhány ilyen remek alkotásba, ami ekképpen ihletett meg engem. Az általam tervezett mintát átmásoltam a triplexlemezre,  majd éles, hegyes pengével kivágtam.


Az egész tok alapja triplexlemez. Ennek mind a két oldalára bőr kerül, tehát ez a tok váza. Ennek a váznak az elejére ragasztom fel a kivágott mintát.


Mind az alapot, mind a bőrt megkenem ragasztóval, majd a bőrt ügyelve a pontosságra ráhelyezem az alapra. Gyorsan kell dolgozni, mert csak addig hozható elő a minta, amíg a ragasztó meg nem szárad. Először kézzel, az ujjbegyekkel simogatom, formálom az anyagot, majd előveszem a csontkést és azzal hozom elő a legkisebb, legfinomabb részleteket is. Ahogy nyúlik a bőr, húz a ragasztó egyre jobban látszik a a mű végleges formája.



Miután kialakítottam a mintát felragasztom a teljes kartont a bőrre.


Még sok munka van hátra, de azért egyre jobban látszik, hogy is fog kinézni A Tablettok! :)




 A fogó 3 réteg bőr összeragasztásával és levarrásával készül, amit a hátoldalra varrok fel a tépőzár puha részével együtt, még a bélelés előtt.



Behajtom körben a széleket, majd beragasztom a bélést, amire felvarrtam már a tépőzárakat.


 Bélelés után feltettem a sarkokat, melyek ugyan úgy készültek mint a fogó. Ezután körben az egész tárgyat kiszúrtam és díszvarrtam.


 És kész is! 
Ilyen csukva..



állítva...


szemközt...


és elölről :)



2014. október 1., szerda

Karácsonyi nyomda


Sajnos két hete egy kis balesetet szenvedtem a munkahelyemen, megrándult és meghúzódott a bal bokám, így azóta itthon vagyok felpócolt lábakkal. Egész nap nyomkodom a tabletem, kiolvastam két könyvet és tyúkszemet növesztettem a popsimra.  :-( Ha valaki,  hát én nem vagyok az az egy helyben ücsörgős, semmit se csinálós típus. Nagy dolgokba nincs most türelmem belefogni,  de úgy gondoltam, ha már 3 hétig nélkülözni vagyunk kénytelenek egymást a munkahelyem meg én, legalább készítek valami olyat, ami majd a másik két műhely hasznára válhat. Igaz,  még csak október elsejét irjuk,  mégis aki eladásra dolgozik már most kell, hogy a karácsonyra gondoljon. A Down Alapítvány Lágymányosi Foglalkoztatási Centrumába járnak olyan kliensek is,  akik nincsenek nagy kézügyességgel megáldva, de az alkotás öröme őket is lázba hozza. Nekik készítettem ezt a karácsonyi nyomdát. 

A képen látható, hogy túl sok dolog nem szükséges hozzá, egészen bátran bele lehet kezdeni. Kell papír és rajzeszköz a tervezéshez. Dekorgumi és a mintánál kicsit nagyobb fa szelet, egy nagyon hegyes sniccer, amivel az íves minta szépen vágható, valamint erős ragasztó. Nekem a pálma vált be a legjobban. 


Először másoljuk át a mintát a dekorgumira. Én csak tollal átrajzoltam, ami belenyomodva halvány lenyomatot hagyott, ezért áthúztam tollal,  majd elkezdtem a kivágását. Mikor a kis kacskaringós mintákat is kivágtam,  felragasztottam a falapra és olálá! már kész is!  :-) 


Hat mintát készítettem, remélem minél előbb el is tudom juttatni a címzettekhez,  hogy megkezdhessék a munkát. 
Na,  hogy tetszenek? 




2014. szeptember 26., péntek

Szalagrózsák

Itt van az ősz, itt van újra és a rózsák eltűnőben...
Ezért is gondoltam, hogy virágot szerető barátnémat meglepem egy kis csokorral, mely nem csak virít egész évben, de még illatozni is fog! Fogtam hát a rózsa illóolajat és cseppentettem egy picit a kész csokorra. Mutatom lányomnak, azt mondja nem érzi.  Cseppentek még kicsit, de csak nem érzi kis kamaszom.  Azt hittem az én orromat már jól átjárta az erős olaj,  így az én készülékemben van a hiba és még cseppentettem. Még jó, hogy a barátnémban kellemes emlékeket idéz a Krásznájá Moszkva mert elég ütős lett a kis csokor :-)





A szalaghímzés alapjait innen tanultam:
http://szalaghimzes.hu/a-szalaghimzes-alapoltesei/

A többi pedig csak a fantázián múlik :-)

2014. augusztus 5., kedd

Liebster Award vándordíj

Minap megkeresett egy régi ismerős, barát. Feltett egy kérdést és én azt se tudtam hova legyek a boldogságtól, a meglepetéstől na és a megtiszteltetéstől.
 Azt írta nekem Csilla:
"Szia! A ZÖLDségessel Liebster Award díjat kaptam -

ez egy vándordíj, amit bloggerek adnak egymásnak. És tovább "kell" adni 3-5 embernek. Én szeretném neked tovább adni, ha elfogadod :) Ezt blog írók adják egymásnak, azoknak, akiket szívesen olvasnak, akikből inspirációt szereznek, akik tetszenek nekik. És persze egy kicsit az is a célja, hogy minél több blog legyen ismert, ezért kérik, hogy olyanoknak adja mindig a díjazott tovább, akik nem "sztárblogokat" írnak."







Hát be kell valljam az évi 4-5 bejegyzéssel és az eddigi legmagasabb 138 látogatóval tényleg nem vagyok egy sztár blogger. :)

Csilla feltett néhány kérdést is amire választ "kell" adjak:

1. Ha most kezdenél blogot írni, akkor is ezt a témát választanád? 
A blog az életemből, a mindennapjaimból fakad. Kézműves vagyok. Nem tudok mást választani.

2. Volt olyan, akivel a blogírás hozott össze? 
Sajnos nincs olyan sok időm. Kevés blogot olvasok, azok íróit pedig személyesen is ismerem, de van néhány olyan oldal a facebookon, amit szívesen követek. Van például egy spanyol oldal, ahol mindig nagyon szép dolgokra bukkanok: https://www.facebook.com/pages/Les-Coups-de-coeur-de-Stef/462459170496978?sk=timeline
De szeretem a kreatív anyukák klubját https://www.facebook.com/KreativAnyukakKlubja?fref=ts
Valamint a kisgyermek pedagógusok oldalát https://www.facebook.com/KisgyermekPedagogusok  

3. Csak kedvtelés vagy munka a blogod? 
Ez inkább csak kedvtelés. Információ megosztás, ötletelő és kedvcsináló. Ebből még bevétel nem született :)


4. Melyik a kedvenc bejegyzésed?
Talán a Parkos ez + az. Egy szerelem munkahely szerelem gyermekei. Még ma is könny szökik a szemembe, ha azokra az évekre, azokra az ötletbőrzékre, azokra az alkotásokra és azokra az emberekre gondolok. Mai napig körülvesznek ebből a csapatból csodálatos emberek, akikkel/akiktől több és jobb vagyok.

Köszönöm Zalabai Csillának a ZÖLDséges zöld programok írójának https://www.facebook.com/zoldprogramok , hogy az eszébe jutottam és megajándékozott e díjjal.

Reszkessetek blogíró barátaim mert most ti jöttök ám!!!!!! :)

2014. február 2., vasárnap

Itt a farsang, áll a bál! :)

Arra gondoltam, farsang közeledtével megosztom veletek néhány régi jelmezünket. A lányom fantasztikusan kreatív volt, míg a kamaszkor közbe nem lépett :/ A fiam pedig pontosan tudta, hogy  mi nem lesz, de az aztán végképpen nem :) 

Melcsi első farsangján tündérnek öltözött. Akkor ő még csak 2 éves volt. A képek sajnos nem sikerültek jól, így ezt nem tudom megmutatni, de olyan kicsike volt a jelmez, hogy a lépegető babája a mai napig viseli és pont az ő mérete :) Régi megunt csipkefüggönyökből és húzott, arannyal díszített csipkeszalagokból készítettem. Aranyszínű szárnyacskái is voltak.

Az óvodai első buliba kacsaként totyogott. Amíg a gyermekek kicsik voltak a bady és a harisnya jó alapnak bizonyult. Könnyű viselet, jól varrható és néhány kiegészítővel bármi lehet belőle. Na és mindig van 1-2 olyan, amiért már nem kár :) Az alapra kartonból, lapos gumi segítségével készítettem el a talpakat, a szárnyakat és az álarcot.



Amint látható, a gumi nagyon ráfeszíti az álarcot Melcsi fejére. Ezért egy sokkal kényelmesebb megoldást találtam ki, de azt majd később nézhetitek meg. :)

Levente még csak 1 éves, de már ekkor észrevettük, hogy rossz nevet választottunk, hiszen valójában ő maga a kis Popeye! Egy csíkos bady, egy joghurtos pohár zöld szigetelőszalaggal betekerve, ebben van a spenót, 2 zoknigombóc muszkli és némi szemceruzás arcdekor az ellenállhatatlanságának titka :)


Következő évben Melcsi valami olyan jelmezt szeretett volna, amiben könnyebb mozogni, mint a kacsatalpakkal és a mindent leverő szárnyacskákkal. Kitaláltam, hogy legyen rózsabokor. Ehhez apjának egy zöld pólójára kreppből készített rózsákat varrtam. A fejdísz egy egyszerű hajpánt rózsafüzérrel. Míg készült a jelmez, Melcsi odajött hozzám, nézegette, magyarázott, majd megkérdezte: 
- És ebben szaladgálhatok is?
- Persze kincsem.
- Jó! Akkor én leszek a futórózsa! (Imádom a fantáziáját és lesz ennél még jobb is :) )


Levente sohase szerette azt ami macerás, így egy kis maradék anyagból sapkaszerű fejdíszt készítettem és bár a képen nem nagyon látszik, de színes kreppből készült a kiskakas farka. 



Aztán ahogy nőtt a kicsi lány jöttek az elképesztőbbnél elképesztőbb ötletek, anya meg nem győzte megvalósítani. Óh azok a régi szép idők! Egyik alkalommal szerelmetes leányzóm hét! azaz 7 fejű sárkány kívánt lenni! Kis fejtörést ugyan okozott, de aztán rátaláltam egy origami alapra. Egy nagy fej kellett amit Melcsi fejére húzhatunk és hat kisebb, ami valahogy majd körülötte lesz elhelyezve. A központi fejet nagy reklámújságokból hajtogattam, majd kreppből pikkelyeket vágtam és beborítottam, közben kialakítva a szemeket, beragasztva a fogakat és a lángnyelvet. A hat kisebb fej zöld csomagoló papírból készült. Zöld kartonból  danuvia szalag segítségével, oldalt és elől kötős mellényt kreáltam, erre kerültek fel a kis fejek.


Nem mondom, hogy nagyon kényelmes és enni se lehet benne, viszont nagyon könnyen és gyorsan le- és felvehető. Ezentúl ilyen jelmezt azóta se láttunk :)


Leventénél ismételten képbe került a jól bevált bady és harisnya kombó. Egy fehér zokni leszűkítve és vattával kitömve adta a farkat, rossz kabát posztója pedig a foltokat. Triplex lemeznek nevezett vastagabb kartonra rajzoltam meg az álarcot. 

Ez az az álarc típus amit az előbb már említettem. Kartonból két csíkot vágok, az egyik a fej körfogatával megegyező, a másik pedig olyan hosszú, hogy a szemek pont a megfelelő helyre kerüljenek. Így mint egy sisakot könnyen le és felveheti, nem simul kellemetlenül az arcára, nem csúszik bele a szemébe stb... Igaz ahogy nő a gyermek, úgy a pántokat is odébb kell tenni, vagy ki kell cserélni. Ha a karton egy kicsit fényes nem szívja be a filcet és sokkal élénkebbek maradnak a színek. De így könnyen le is kopik, maszatolódik. Hogy tartósabb és tisztítható legyen vastag celluxszal vontam be a külső felületét. A belsőt nem szabad, mert kellemetlenül ráizzad viselője homlokára. 

Lányom következő nagy ötlete a tenger volt. A bébiágy megmaradt, sehova se jó lepedőjét maradék falfestékkel festettük meg együtt. Aztán hosszában kettéhajtottam, kis nyílás a fejnek, oldalt karnyílásig összeöltöttem, az alját hullámosan felszabtuk, majd rajzoltam sok tengeri élőlényt amit együtt kiszíneztünk és egy-két öltéssel a ruhán rögzítettünk.


Voltak ebben a tengerben színes halacskák, csigák, kagylók, rákok, egy medúza, egy csikóhal, sőt valahol még egy polip is megbújt!

Levente jelmeze a már említett triplex lemezből készült. A Panton üzlethálózatban és egyéb nagy papírkereskedésben kapható. Ezüst sprayvel lefújtam, majd vastag alkoholos filccel megrajzoltam. A páncél két oldalt megkötős, a pajzs a karra felhúzható és még meg is markolható. Ilyen testőrség mellett én már semmitől se félek :)


Melcsi legelvontabb ötlete a tájkép volt. Imádtam az ötleteit és nagyon büszke voltam, hogy olyan jelmezekben pompázik amilyet addig nem láthattak az óvó- és tanárnénik. Ebben az évben költöztünk be a mostani lakásunkba. A felújításból maradt hungarocell díszléc, amit néhány tűzőgép kapoccsal össze lehetett rögzíteni. Egy fehér pólómat kifordítottam és maradék falfestékkel Melcsi a saját tervei alapján (én csak egy skiccet dobtam fel a méretek végett) elkészítette a kis patakot, nádast, rókát, odús fát ábrázoló tájat. Hajából sugarakat, arcából napocskát varázsoltunk a teljes összhang kedvéért.


Levit sajnos egyre nehezebb bevonni a farsangi bohóckodásba. A cowboy például néhány meglévő ruhadarabból és egy műanyag készletből tevődött össze.


Ezt az ötletét is imádtam a csajszinak :) 100 lábú! Egy kézműves semmit nem dob ki mert az még jó lehet, sőt! jó lesz még valamire. És lám tényleg így van. Milyen jó, hogy a kinőtt zoknikat se szoktam kihajigálni!?Újságpapírral tömtük formára a 15 pár zoknit és varrogattam fel jól erősen egy nem szeretem kertésznadrágra. A mai napig is megvan még, barátnőm nagy örömére, akik tavaly kölcsön is kérték.


Sajnos Melcsi  is egyre cikibbnek érzi a beöltözést. Már nem akar agyalni valami eredetin,  vagy inkább most nem akar nagyon kitűnni a többiek közül. Egy barátnőm varrta még ezt a ruhát a gyermekeinek királylányost játszani. Mikor ők kinőtték mi kaptuk meg. Azért, hogy ne a hetven hetedik királylány legyen kitaláltuk, hogy ő egy felhúzhatós baba. A kulcsot a párom készítette el plexiből, ezüstre fújva, de a karton is megteszi, ha éppen nincsen otthon egy szerszámkészítő :)


Tavaly pedig egy utolsópillanatos csini ruhát dobtunk fel néhány krepprózsával, hogy gyönyörűségem lehessen a rózsa hercegnő. 

Idén már nincs jelmez. Feketének öltöznek két barátnőjével. Próbáltam rávenni, hogy ha már fekete akkor legalább legyenek fekete macskák, de úgy tűnik inkább ördögnek sminkelnének. Hááááát..... Tulképpen nem kell sok smink. Túl a 12 éven, közeledve a 13-hoz egyébként is kis ördögök :)

2014. január 4., szombat

A meghallgattatott kívánság!

Melinda lányom hála nagyon szeret olvasni, így nagyon szükségessé vált, hogy kapjon egy lámpát az ágyához. De a fal hideg, nem jó nekidőlni, ezért arra gondoltam fa burkolatot fog kapni, amit én magam fogok megfesteni. Persze Levente se maradhat ki a jóból! 
Lemértem a falfelületet, Apuval vágattam vékony falapot, majd papíron megterveztem a mintát. Persze kérdezhetitek, hogy OK de hogy kerül a papírról a minta a lapra? Sokszor sok mindennel próbálkoztam, de mindig került maszat is a felületre, így nekem a következő dolog vált be. A rajzot áthúzom fekete filccel, hogy a fonákján is látszódjon, majd puha ceruzával átrajzolom a fonák oldalon, aztán ráhelyezem a díszíteni kívánt felületre és kemény ceruzával ismét átrajzolom. Ezután akril festéket használtam, majd a tisztíthatóság végett le is lakkoztam. 

Így néz ki a Melcsinek szánt minta a papíron, átmásolás előtt.

Ez Levente tigrise átmásolás után, festés közben

Friss és ropogós, még az ecset se száradt meg :)

Úgy tűnik meghallgattatott a kívánság és Sári mama
cicukája ideküldte Melcsinek a tesóját :)

Ilyen lett Melcsi oldalfala.

Ilyen pedig a Levié.


Ilyen az összkép. Polccal, lámpával és cicukával!

Ez a cicuka egy kicsit azért komolyabb, de hát egy férfi (palánta)
szobájába nem is illenék holmi házi dorombolka.

Még a szeme se áll jól! Pont mint a gazdájának :) :P

Karácsonyi ajándékok és a kihagyhatatlan mézesek

Nem csak Apukám kapott határidőnaplót személyre szóló borítóval, hanem drága Sári mama is :) Mivel a családban csak Macskássy Izoldának becézzük (legalább 3 macskájának mindig kell lennie :) ), így egyértelmű volt, hogy az ő borítóján csakis egy cicuka pózolhat :)

Ebben a borítóban Melcsi keze munkája is benne van,
segített a borító körbevarrásában és annyira megkedvelte
cicukát, hogy kívánt magának egyet.
Majd meglátjuk teljesült e a kívánság :)

Természetesen idén se maradhatott ki a mézeskalács. Egyre ügyesebbek és önállóbak az én kis manókáim (csak el ne olvassák mert szorulok a manóért :P ), én csak begyúrtam, aztán ők szaggattak, összegyúrtak, nyújtottak. 

Lehet hogy cukrász lesz belőle????

Rengeteg sok mézes lett belőle, meg se tudtuk festeni az összeset.

Ha éreznétek az illatát...
A szép írókázás titka, hogy a cukormáz kellő türelemmel és odafigyeléssel legyen elkészítve! 1 tojás fehérjéhez kb. 16 dkg porcukor kell, amit 2x átszitálunk. A második egy nagyon finom pl. teaszűrő legyen. Meg fognak lepődni akik elkészítik, hogy milyen sok kristály van a legfinomabb cukorban is. Ezek eltömíthetik az íróka nyílását. Sőt! A jégzsinórt is el kell távolítani a fehérjéből. Pici fejű fakanállal dolgozunk azért, mert a fa segít szétkenni, passzírozni a cukorszemcséket. Kicsit felverjük a tojásfehérjét, majd beleteszünk 1 teáskanál cukrot és gyors mozdulatokkal addig keverjük, míg fel nem oldódik benne. Aztán még egy kanál és teljesen kikeverjük, aztán még egy és még egy, egészen addig míg egy fényes, sima, kemény, habos masszát kapunk. A fakanálról csüngő masszával csíkot tudunk húzni, amit ha keresztezünk nem folyik egymásba. Ezután fogjunk egy kicsi nejlonzacskót, vágjuk ketté az aljától felfelé. Ezután vágjuk le a zacskó tetejét úgy, hogy kb. négyzet alakja legyen. Így 2 db. tölcsérszerű írókát fogunk kapni. Az egyiknek belefújunk a közepébe, hogy szétnyíljon és egy kanálkányit beleteszünk. Lenyomjuk a csücsökhöz a masszát és nagyon éles ollóval icike-picike lyukat vágunk rá.

Tényleg csak picike legyen a lyuk, hogy minél vékonyabb lehessen a minta.

Kezdődhet is a rajzolás! 
Figyelem! A kezünk melegétől az anyag meglágyul, folyóssá váli és nem lehet vele vékony, finom mintákat készíteni. Ilyenkor nyomjuk vissza a többihez és tegyünk a zacskóba új anyagot.

Levente mézesei.
Az aikidos Mézi is Levente ötlete volt. Az edzője kapta és
nagyon nagy örömet okozott a számára.

Melinda mézesei.

Kivettem a kész masszából egy picinykét és tettem hozzá piros ételfestéket. Attól függően milyen színt szeretnénk elérni kell több vagy kevesebb, viszont ilyenkor a massza lágy lesz és újabb adag cukrot kell hozzádolgozni. Melcsi teljesen a babérjaimra tőr :) Olyan ügyes, hogy idén én alig készítettem néhány darab mézest és mint kiderült nem is nagyon fotóztam le őket. 

Ó viszont még koránt sem ért végett gyermekeim kreatív tevékenysége! Melinda gyertyatartókat készített levegőn száradó gyurmából.



Levente pedig díszdobozokat amibe bele lehetett tenni az ajándékokat. A testvérek ismét összedolgoztak! :)