2012. december 18., kedd

édesek és mézesek

Minden évben készítünk a gyerekekkel mézeskalácsot. Ez már a karácsonyi készülődés, a karácsony, a csoda várás szokásává vált. Nagyon szeretik szaggatni, tervezgetni, mintázni és egyre ügyesebbek. Lányom hópehely csillagját, vagy a csillagos fenyőjét nézve egykettőre le fog hagyni a díszítésben. Nagyon jó keze van. Fiam is lépked bátran a nyomunkban, bár néha elszontyolkodik. Ő a kisebb, ő a fiú, így sokszor úgy érzi ő ügyetlen, pedig vannak jó meglátásai és a kivitelezés is egyre jobb. Na és kellenek a férfienergiák még a mézesekbe is! Szerintem (cseppet sem elfogultan :P) nagyon tehetségesek! :)


művész úr!
biztos kéz és jó koncentráció, na meg a fantázia kell csupán 
Levente csillagtornyot is készített, a szívecskéje kimondottan
szép, de a mikulás és a fenyő is  figyelemre méltó
készül az angyalka
nézzétek azt a hópelyhet, le fog hagyni ez a gyerek
akárki meglássa :)
és ami nem fért a csoportképre
még a kéz nem elég biztos, de az ötlet nagyon szép
nekem már túl sok formát nem hagytak úgy belejöttek a
díszítésbe
első próbálkozások egyike, de aztán már születtek finomabb,
vékonyabb minták is. 
mint például itt :)
 idén még a tea szűrőn is átszitáltam a porcukrot, így egész
vékony, finom vonalakat is lehetett készíteni
már ott tartunk, hogy ötletét én lopok a Melcsitől :)

fenyőág házilag

És eljött a második gyertya gyújtás ideje. És nekem még mindig nem volt adventi koszorúm. Volt gyertyám, és szárított narancsom, szalag mindig van, de kéne valami kis zöld. És ekkor megláttam egy nagyon jó ötletet egy orosz kézműves oldalon. A jó kézműves mindent gyűjt, a jó kézműves semmit nem dob el, így találtam még nagyon régről kb. 40 cm zöld krepp papírt . Nem mondom, hogy nem lehetett volna körbe fenyőágas, de a 40 centi ennyire volt elég. A célnak azért így is megfelel. Sőt! :)


egyszerű és nagyszerű

Ha kedved van neked is fenyőágat, sőt tobozt készíteni itt a forrásom is:
http://mybabbie.ru/master-class/podelki-k-novomu-godu/10602-elka-s-shishkami-iz-gofrirovann.html



a kényelmes bukó

Áááááááh! Soha sem tudok igazán aktuális lenni.... Valahogy pont akkor mikor elkészülnek a dolgok éppen nincs időm, nincs a kép a gépemen, elfelejtem már stb. aztán egyszer csak kapom magam ideülök és egyszerre több dolgot feltöltök és így több bejegyzést is készítek. Na majd az új évben! (El ne higgyétek :D)

Szóval akkor a magyarázkodás helyett egy kis érdekesség. Párom egy kollégája vett egy roham sisakot, de hát ez így alapból nem túl kényelmes. Enyém lett a megtisztelő feladat, hogy készítsek bele egy kényelmes, puha, "lengéscsillapító" bélést. Néminemű állíthatóság és a nagy kényelem mi elsődleges szempont volt.  A bőrbélés cikkekből áll, szivaccsal bélelt és lyuggatott, így könnyebben szellőzik és jobban alakul a fejre. Nagyon örült, nagyon meg volt elégedve a megrendelő és nekem ez nagy boldogság :)





2012. október 17., szerda

szalagrózsák

Új szerelem!
Kár, hogy nincs időm sokat kézimunkázni. Mumusnak gondolkodtam a barátságtakaróból rám eső részén amikor is bevillant, hogy szalagrózsa! Még sose csináltam, így hát utána néztem kicsit itt meg ott és aztán picit  kipróbáltam, hozzátettem, elvettem, továbbgondoltam és ezt készítettem :







Ha valakinek kedve volna kipróbálni, itt találhatja az alapokat: http://szalaghimzes.hu/
Jó munkát :)

női kör

Szeptember közepén néhány csajossal megalakítottuk a női kört!!!!
Mesi barátnénktól indult a kezdeményezés és terveink szerint havonta összejövünk, és minden egyes alkalommal valami alkotó tevékenységet végzünk. 
Az első alkalmat összekötöttük egy Mumus köszöntéssel. Barátság takarót készítettünk számára. Mesi kitalálta, hogy Mumust meglepi a szülinapján egy takaróval. Andi tovább szőtte, hogy akkor már csináljuk kalákába és legyen barátság takaró. Szóltak néhány szívbéli hölgyeménynek és elindult a munka. Mindenki otthon, a saját szívéből, lelkéből, anyagaiból és tehetségéből készített egy 30 X 30 -as textil négyzetet. Ezt eljuttattuk Mesinek, ki az Andi segítségével egymáshoz illesztette, kitöltötte, majd egységgé kovácsolta. Bocs! Varrta :)
Az este folyamán átadtuk Mumusnak, aki természetesen nagyon, de nagyon örvendezett, aztán körbeültük és mint lyányok a fonóban, beszélgetve, sztorizgatva, énekelve, eszegetve körbe öltöttük a takaró szélét. 
Ilyen szép lett:








Sajnos Piró kicsit később jött és csak most veszem észre, hogy az ő csodaszép képecskéje nem lett külön lefotózva, de a csoportképen, ott középen, az a szép zöld az az övé :)

Nagyon jó hogy ilyen barátaim vannak! 
BIG HUG CSAJOK!!!!!!

2012. október 15., hétfő

a csoda hely

Jaj de régen jártam már erre! Pedig van mit írni, kirakni.
Azzal kezdeném e bejegyzést, hogy van e Magyar földnek egy olyan kis szeglete, ahol valami nagy nagy varázslat történt!!!
Képzeljétek el a magyar egészségügyet. Mindenki volt már kórházban, ha szerencséje volt csak látogatóban, de volt. Ismeritek a "kedves'" és "mosolygós" nővéreket, a rendet, tisztaságot, a beteghez való hozzáállást, a "barátságos" orvosokat.
Na! Ezt a képet most gyorsan töröljétek ki a fejetekből, mert az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Nappali kórháza (de azt hiszem az egészre érvényes) egy tetőtől talpig elvarázsolt hely!
Képzeljetek el egy olyan intézményt, ahol a vizit után mindenki elmondhatja, hogy milyen jó dolog történt vele az elmúlt pár napban! Ahol mindenki mosolyog, kedves, barátságos, ahol a gyógytornászokkal, masszőrökkel, fizikoterápiásokkal  de még a Főnővérrel is tegeződik mindenki. És a betegek is egymással, még akkor is, ha az egyik 70 a másik 40 éves :) Na és mindenki egyformán fontos! Mindenkihez van egy kedves szó, egy bátorítás. És nem utolsó sorban még meg is gyógyítják az embert. Az én saját gyógytornászom Zsófi volt. Az első találkozásunkkor megnézte mennyire szűkült be a mozgásom. Közben az összes izmot végignézte, hogy mi hol feszül, ernyed, dudorodik abban a pózban.  :)  Addig-addig vizsgált, míg végre ő elsőként megállapította mi is a bajom. Egy trauma érte a karom 1,5 éve. Fájt, főleg bizonyos mozdulatokra, így azokat a mozgásokat kerültem. Addig-addig kíméltem a karom, míg a delta izom letapadt. A csuklyás jó fej lévén átakart venni tőle bizonyos feladatokat, kissé meg is erősödött a baloldalon, de a helytelen működés egyre nagyobb fájdalommal járt. Zsófi jól megmasszírozta, közben alaposan "feltépte" a letapadt izmot. Mit ne mondjak! Csillagokat láttam, hogy csak ilyen szépen fejezzem ki magam :) De! 3 hét alatt a személyre szabott speciális tornákkal, a fizikoterápiával, a masszázzsal, a vízitornával, konditornával az 50%-os kezemből 90 %-ost csináltak! Ezer hálám csekély jeléül mobiltokot készítettem mindenkinek.


Azt a drága barátnőmet aki pedig ideirányított egy pecséttartóval ajándékoztam meg. Nagyon örült neki :)
Köszönöm az ismét jó kezem Beáta doktornőnek, Ritának, Zsuzsinak, Zsófinak, Orsinak, Bencének, Annának, Emesének na és persze Mártinak!

A kilátásról még nem is beszéltem! Képzeljétek el, hogy a gyönyörű uszoda és tornaterem felett, fönt egészen a 4-en található a körpanorámás étterem. Ha jobbra néztem a Vadaspark kilátójára láttam le, ha balra néztem az Erzsébet kilátóra néztem fel :) Ilyen környezetben csak meggyógyulni lehet testnek is léleknek is!

És még egy gyöngyszem, egy dísztárgy az udvarról:

Ma összefutottam a Ritával :)
Ő ottan a főnéni, de sokkal kedvesebb mint a névadó :)
Ritát láttam már nagyon fáradtnak, nagyon gondterheltnek, sok munkával elhavazottnak, de akkor is és mindig mosolygott! :) És ő adta azokat a hót forró pakolásokat... Néha sziszegtem, meg jujuztam de az is a hasznomra vált! Na és kiderült, hogy Ritának ma van a szülinapja! Hatalmas öleléssel és egy csokor szalagrózsával kívánok neki nagyon, de nagyon boldog szülinapot, és még boldogabb életet! Mert megérdemli! :)


2012. augusztus 15., szerda

vizsgatárgyak

Végre elkészültek a várva várt profi fotók, így feltehetek néhány képet a vizsgamunkák közül.

Füzettartó mappák,


tolltartó,
 pénztárca,
övtáska,
és három női válltáska




2012. augusztus 7., kedd

a tanítás gyümölcsei

Másfél éve a Down Alapítványnál tanítok bőrtárgykészítést. Az osztály elballagott, de vannak akik maradtak és dolgoznak most is a kis műhelybe. Ezeket a tárgyakat én tervezem, szabom, a srácok pedig erős kontroll mellett varrják, fűzik. Szegényes az eszköztár, sokszor szabászati hulladékból, egyéb leselejtezett adomány bőrből vagyunk kénytelenek dolgozni, de azért próbálom kihozni belőlük a legjobbat, a legszebbet. :)

Mostanában nagyon sok megrendelést kapunk mappákra így ezekkel kezdeném a bemutatást:













Folytatásként néhány táska:








Mobil és egyéb tokok, pénztárcák és tolltartók:

























övek:

öveket főleg rendelésre, méretre készítünk





És most jöjjenek azok akikkel mindezt készítjük, a srácaim :)
néhány kép a műhelyből:


 aztán a vizsga és a ballagás: