2012. december 18., kedd

édesek és mézesek

Minden évben készítünk a gyerekekkel mézeskalácsot. Ez már a karácsonyi készülődés, a karácsony, a csoda várás szokásává vált. Nagyon szeretik szaggatni, tervezgetni, mintázni és egyre ügyesebbek. Lányom hópehely csillagját, vagy a csillagos fenyőjét nézve egykettőre le fog hagyni a díszítésben. Nagyon jó keze van. Fiam is lépked bátran a nyomunkban, bár néha elszontyolkodik. Ő a kisebb, ő a fiú, így sokszor úgy érzi ő ügyetlen, pedig vannak jó meglátásai és a kivitelezés is egyre jobb. Na és kellenek a férfienergiák még a mézesekbe is! Szerintem (cseppet sem elfogultan :P) nagyon tehetségesek! :)


művész úr!
biztos kéz és jó koncentráció, na meg a fantázia kell csupán 
Levente csillagtornyot is készített, a szívecskéje kimondottan
szép, de a mikulás és a fenyő is  figyelemre méltó
készül az angyalka
nézzétek azt a hópelyhet, le fog hagyni ez a gyerek
akárki meglássa :)
és ami nem fért a csoportképre
még a kéz nem elég biztos, de az ötlet nagyon szép
nekem már túl sok formát nem hagytak úgy belejöttek a
díszítésbe
első próbálkozások egyike, de aztán már születtek finomabb,
vékonyabb minták is. 
mint például itt :)
 idén még a tea szűrőn is átszitáltam a porcukrot, így egész
vékony, finom vonalakat is lehetett készíteni
már ott tartunk, hogy ötletét én lopok a Melcsitől :)

1 megjegyzés:

  1. Ne félj a lekörözéstől, hiszen azért tanítjuk őket. Szépek lettek a mézik. Én már két éve nem csinálom. Nem eszi meg senki.

    VálaszTörlés